Fullextra.hu - Kankalin: Gondűző szonett

Nézd a csipke fákat, andalítanak,
tollpihék keringnek gondjaid körül,
s ha tangó tüzére csábít el a nap,
szikrákba szépül, mi eddig fájt belül,
havas palástba öltözött a rét is,
ontja jégvirág szerelmes illatát,
talán nem érzel bánatot, s ha mégis,
szemedre csókolja hűvös dallamát,
s az ajkad álmodó mosolyba szédül,
így iszod magadba átható neszét,
egy röpke sóhaj oldja súlya nélkül,
aztán végre rácsodálkozol, de szép…
és csilingelnek úgy a jégcsapok,
hogy tudd, a télben én is ott vagyok.

(Horák Andrea Kankalin)