Fullextra.hu - Almasy: Varázslat

2014 aug.

Ahogy mondani szokták, én sem vagyok egy pappedli,
de az igazi varázsló a fiam.
Már 8 hónaposan útlevele volt, korabeli sztárfotóval.
5 évig érvényes volt, ezzel utaztunk legközelebb
3 évvel később nyugatra, Ausztrián keresztül Itáliába.
Az olasz határőr ránézett a csecsemő fotóra,
s a közel 4 éves, kisgazember fiamra és azt mondta olaszul,
/de megértettük/: Dzsulio, Dzsulio, de megváltoztál.

1965 ben voltam először New-Yorkban.
Az Empire State Building tetején beírtam az emlékkönyvbe:
Na, itt is jártam Almásy Gyula, idegeneknek Béla.

28 évvel később 1993.-ban voltam másodszor 22 éves fiammal. Odaérkezésünk első éjszakáján már lifteztünk a toronyba.
Az éjszakai város panorámáját látni akartuk.
Megkérdeztem a teremőrt, hogyan lehetne ezt a nagyon régi beírást megnézni.
Sajnos sehogy, mondta.
Fiam megkérdezte, hogy mibe kerül ez a sehogy.
20 dollár és másnapra elő keresi ezt a világraszóló beírást. Másnap valóban megnézhettük és fiam elolvasva,
ekkor mondta először: Apu, Téged nem lehetne kitalálni.

Talán 3 nappal később a Madison Sguare Garden világhírű sport stadionba szerettünk volna bemenni.
Este 7 óra volt és jéghoki derbi volt.
Minket igazándibul a stadion érdekelt.
Persze csak jeggyel lehetett bemenni, telt ház volt.
Csak az utcai feketézőknél lehetett jegyet kapni, tízszeres felárral. /200 dollár egy zsuga//.
Asszondja gyermekem: Apu itt várj meg, próbálok valamit.
Tíz perc múlva hozott két ingyenes tisztelet jegyet.
A pénztár mellett benyitott az irodába,
felmutatta nemzetközi idegenvezető igazolványát.
Elmondta, hogy Európából jött és azonnal adtak két állóhely jegyet.
Persze a jegyszedő látta, /inkább hallotta/ hogy külföldiek vagyunk és beültetett a díszpáholyba.

Korfuban öt egész nyáron volt telepített idegen vezető.
Minden nyáron 10 napot ott lehettem.
Vele laktam, két robogót béreltünk és szabad idejében,
ami minden délután volt, berobogtuk az egész csodálatos szigetet.

A görög étteremben, ahol csoportunk minden este vacsorázott, műsor is volt.
Az egyik legsikeresebb attrakció, az volt, hogy egy vendéget beöltöztettek görög népviseletbe.
A profi előtáncost utánozva, ugrálós görög duettet táncoltak, óriási röhögések között.
Az étterem tulajdonos nagyon jó kapcsolatban volt fiammal. Rábeszélte, hogy táncoljon a profi táncossal egy bemutatót.
Fiam beleegyezett és elkezdett engem főzni,
hogy én is szálljak be harmadiknak.
Az egész magyar csoport szinte könyörgött, aljasul, hogy táncoljak.
70 éves voltam, jó kondiban, a szenior teniszcsapat bajnokságban, ebben az évben második helyezett, ezüstérmes. Akkor még sokkal jobb volt nyamvadt térdem, végülis ráálltam.

Ne tudd meg milyen sikerem volt, állva tapsoltak,
könnyesre röhögték magukat és a végén még a férfiak is agyba-főbe öleltek, pusziltak.

Dubaiban két téli hónapot dolgozott, és persze elintézte,
hogy tiz napig én is ott lehessek.
Autót kapott az irodától és az egész emírséget beutaztuk.
Abu Dabiban is voltunk és a sivatagon keresztül még Ománba is elautóztunk.
Isteni volt Januárban a 24 fokos tengerben fürödni.

Bemutatott arab főnökének, akinek 9-es rendszámú volt autója. Ez azt jelentette, hogy Ő az emírség rangsorában a 9. főember. Mikor a hófehér tunikában lévő, kb 70 éves arab főnöknek bemutatta édesapját /engem/, az idős ember letérdelt előttem, átkarolta térdemet és kezemet a homlokához érintette.
Majd felállva átkarolt, bevitt a szobájába,
ahol süteménnyel és üdítő itallal kínált.
És, ahogy mi ketten angolul társalogtunk,
az felért egy „activity”kabaré jelenettel.
Búcsúzáskor karomat, vállamat többször is szeretettel megsimogatta.
Nem akármilyen élmény volt.

Voltam Vele Jordániában.
Ez volt az első utazás országunkból Jordániába és személy szerint Őt kérték úti vezetőnek.
Aqabiban laktunk először, a tengerparton.
És vízisí bemutatót tartott, /11 éves kora óta siklik a Dunán/
Az első futam után a vontató motorcsónak vezető megkérte,
hogy újra szlalomozzon egy nagy kört, mert Neki ez remek reklám.

Pár nap múlva a sivatagban /Wadi Rum a hold völgye/ sátrakban aludtunk. Este gyönyörű nők hastáncos műsorát láthattuk.
Fiam megszervezte, hogy reggelre megérkezzen egy teve karaván és mindenki a saját tevéjén utazhatott félnapon át
a világ legszebb sivatagi dombvidékén.
Remek volt, soha nem felejtem.
Bár a tevenyereg fájdalmas nyomokat hagyott ülepemen, de megérte.
Reggelente a Müezzin imájára ébredtem, fürödtem a Holt tengerben, láthattam „Kánaánt” és Petrát a barlangvárost. Csodálatos volt az egész Jordán út,
lehet, hogy önállóan megírom.

Afrikában Ugandában vezetett egy csoportot és az utolsó nap, szabad napja volt, este 9.kor indult a gép.
Megtudta, hogy kb 20 km, re a várostól, egész napos Rafting van.
/Vadvízi kajakozás, vízesések, sziklák között/.
Megbeszélte a szálló egyik szabadnapos dolgozójával,
hogy kb. a túra út közepén, várni fogja.
Segítségével, még időben vissza tud érkezni a hotelbe,
a repülőgéphez induló csoporthoz.
A kajakos csoporttal elutazott a folyóhoz, kapott egy gumiruhát és egy fából készült bukósisakot.
Végig száguldott a kajakkal a rohanó folyón társaival,
több merülést, bukást, felfordulást élvezve,
majd időre megérkezett a találkahelyre.
A gumiruhát és a fasisakot leadta és egy szál fürdőgatyában indult „hazafelé”.
Fekete „barátja” már várta és elindultak az esőerdőn keresztül. Talán egy km.-t mentek, mikor vezetője elköszönt.
Azt mondta ezen a csapáson haladjon tovább.
Nemsokára egy sátrat fog találni.
Ott várja Mohamed, négerben ritka nevű barátja, egy kismotorral.

Kicsit félve, őserdőben, Afrikában, egyedül, de elindult csúszkálva a sáros csapáson és valóban,
félóra múlva rátalált a sátorra. Benne a 14 éves Mohamedre,
egy egyszemélyes robogóval.
Ezzel utaztak ketten, bokáig érő sárban, /esőerdő/ a kis néger fiam ölében.
Öt kilométerenként falvakba érkeztek, ahol a néger gyerekek boldogan rohantak elébük.
Nekik, ez a fiatal fehér ember látványosság volt.
Szerettek volna hozzáérni, megsimogatni.
De erre alig volt lehetőség, mert időre kellett a szállodába visszaérni.
Sikerült nyakig sárosan, mocskosan megérkezni.
A sártól már Ő is bennszülöttnek látszott.
A főbejáraton nem akart ilyen koszosan bemenni és a hátsó traktusban a konyhán keresztül,
a kosz nagyját itt lemosva bejutott szobájába.
Izgalmas, merész vállalkozás volt, de hát egy Almásy és méghozzá az én fiam.
Azért, ha ott vagyok elleneztem volna.

A múlt évben kétszer volt Brazíliában.
Először szakmai csoport vezetőként.
Rióban van egy helikopter járat, amely körbe repüli a várost,
a Jézus szobrot és a cukorsüveg hegyet is, többször megkerülve. Második alkalommal nem csoporttal volt,
csak mint meghívott vendég, egy nemzetközi utazási kongresszusra.
A Helikopter dugig volt, de a két pilóta felismerte és beültették maguk mellé, a vezető kabinba.

A 74. szülinapomat KRÉTA szigetén töltöttem
/ezen a nyáron itt dolgozott/
Elmentünk a magyar csoporttal egy u.n. Görög estre.
Nagyon jó műsor volt, görög táncosok népviseletben,
három különböző zenekar és jazz vokálok
szinte az én kedvemért énekeltek.
A műsor közepén a konferansz bejelentette, hogy egy nagyon kedves vendég most ünnepli születésnapját és szeretné felköszönteni.
Persze görögül és angolul beszélt és én ebből csak annyit értettem,
hogy valami jubileumi megemlékezés következik.
Eszembe sem jutott, hogy rólam van szó,
de a műsorvezető hozzám jött.
Karon fogott, bekísért a táncparkettre, pezsgőt bontott.
Többen is lefotóztak, mint sztár vendéget.
Felköszöntött három nyelven, még felismerhetetlen magyarul is, majd kezembe adott egy pezsgővel töltött poharat.
Koccintott velem, meghajoltunk és a közönség ovációja közben visszakísért asztalomhoz,
persze az üveg pezsgőt elkoboztam.
Hát ezt kaptam fiamtól 74. szülinapomra.
Ez a huszadik század utolsó nyara volt.

Fiam már nem vállal idegenvezetést.
Megvédte PhD /nagydoktori/ vizsgáját cum laude.
Egyetemen a Szervezést tanítja.
Az egyik legtöbbet utazó újságíró. Több újság közli beszámolóit. Egyetemi tanszék vezető. Nemzetközi hírneve van.
Értékelik szakmai tudását.
Nagyon sok meghívása van, hihetetlen sokat dolgozik.

Több varázslatot kaptam Tőle azóta is.
Lehet, hogy megírom őket.
Most Rodosz szigetén van, mint utazási szakértő,
de csak rövid ideig.
A hónap végén már mehetek érte a reptérre.

Augusztus 23.-a két nyolcas szülinapom.
Küldött egy e mailt Rodoszból.
Isten éltessen drága zord Atyám! Akivel folyamatosan büszkélkedhetek.
És ugye ez kölcsönös. Vice versa.

(Almásy Béla)