Fullextra.hu - tuzeskaroly: Párbeszéd az emberről

/A helyszín és az időpont egyaránt bizonytalan; valamikor 13 milliárd évvel a Világegyetem, 5 milliárd évvel a Nap és 4.6 milliárd évvel a Föld kialakulása után és csak az Ég a tudója, mi minden előtt.../

Uram, Te örök, végtelen és mindenható vagy!
Hallottál valaha egy Föld nevű égitestről,
amelynek egy arany napja és egy ezüst holdja van?

A kultúrák száma talányos, az életformák változatossága kifogyhatatlan,
erről a bolygóról bizony még sohasem hallottam.

Mint mindenütt az élő világokon, a sarkokon a rideg jég lakatlan,
Távolabb, hullámzó zöld erdőrengeteg susog ősi dalokat.
Rengeteg a meredek, szürke hegyvonulat és a forró vörös sivatag,
a végtelen kék óceánon öt kontinens úszik tova.
A szárazföldön élőlények miriádja hemzseg szakadatlan harcban.

Mondd, kik a lakói ennek a nyüzsgő, színes világnak?
Bár érdeklődési köröm határtalan,
semmit sem tudok róluk, és tévelygéseikről sem hallottam.
Az Univerzum ügyei túlságosan lefoglaltak.
Civilizációk megszámlálhatatlan sokasága várja parancsaimat.
A földlakók talán azt gondolják, hogy a Mindenséget kizárólag értük alkottam?

Embernek nevezik magukat,
felegyenesedve, két lábon járnak, oxigént lélegeznek be, egyedeik két nemre tagolódnak.
Közösségekbe szerveződve sokszorozzák hatalmukat.
Céltudatos, találékony, nagyra törő és tehetséges fajta.
Esztétikai ízlésük fejlett, tudományuk, művészetük számos maradandót alkotott.
Már kiléptek a Kozmoszba, hogy megismerjenek Téged és honodat.
Ősidők óta Hozzád fohászkodnak,
és sokan azt hiszik közülük, hogy elküldted hozzájuk Egy-Fiadat,
hogy Hozzád hasonlóan halhatatlanokká váljanak.
De gőgösek, és hibáikból sohasem tanulnak,
és amit másutt sehol sem tapasztaltam,
szenvtelenül és közönyösen hagyják szenvedni és meghalni gyámoltalan és rászoruló társaikat.
Kifogyhatatlan leleménnyel és gyűlölettel egymással is ádáz harcot folytatnak.
Oktalanul, pusztító fegyvereket gyártanak,
pedig gyors ütemben népesednek, és hirtelen változik az éghajlat,
az energia is fogytán van.
Ha nem vigyáznak, egykor kristálytiszta vizeik bűzös pocsolyává apadnak, esetleg mind megfulladnak, vagy jéggé fagynak.

Próbálják kifürkészni titkaimat?
Gyilkos indulattal képesek elpusztítani nagyra hivatott fajukat?
Megszegték az élet tiszteletéről szóló legfőbb tanításomat?

Uram! Jogos haragodban nem szentelnél mégis némi figyelmet sorsuknak?

Nem tehetem, nincs jogom, nem áll módomban, sem szándékomban.
Hatalmam ugyan végtelen-nagy, de legkisebb cselekedetem is porrá zúzná őket, akaratlan.
Bizonyítaniuk szükséges életre való méltó-ságukat és alkalmasságukat.
Ám felébresztetted szunnyadó érdeklődésemet, majd tájékoztass, megóvták-e gyarló önmagukat és halódó fajukat.

(Tüzes Károly)