Fullextra.hu - alberlaci: Luca napi boszorkányok

Loholok most hazafelé,
boszorkány van mindenfelé.
Szétszórom én mákomat,
a boszik hadd dolgozzanak!

Szedegetnek, gyűjtögetnek,
mákszemeket keresgetnek.
Székemet is viszem éppen,
holdvilágos szürkeségben.

Már azt hittem: hazaértem,
de egy Banya száll felettem,
károg mint a varjak télen,
surrogva egy seprűnyélen.

Jaj én mostan mit is tegyek
fogytán vannak a mákszemek.
Közelbe van mostmár látom,
a székemmel hátba vágom.

Úgy loholok, úgy szaladok
levegőt is alig kapok.
Nézek hátra meg az égre:
Mikor érek haza végre?!

Itthon vagyok, ég a tüzem,
én a székem tűzre teszem.
Ropog a tűz rőt a lángja,
ég a székem, fene bánja!

Ők is égnek szépen sorba,
a seprűnyél egy lángcsóva.
Mint Vezúv kormos torka,
füstöl már a sok boszorka.

(Alberczki László)