Fullextra.hu - Morci: Pogány ima

...

Uram, bocsáss meg!
Bocsásd meg, hogy élek,
hogy szeretek,
hogy félek,
félek, mit hoz majd a holnap!
s hogy imámkor nem az égre nézek.
Hát a földben hittem eddig!
Attól vártam az áldást.
Nem volt szívemben szent hit.
Csak hittem , hogy hallhatom a fű növését,
járhatom a vadcsapást,
gyűjthetek bogyót, mint az ősök,
s rendben az, ha barlangjába
egy (N)ősember becibál.
A tűz körül jártam én is táncot.
S követtem el ezer bűnt .
(száz románcot)
A megbánásom?
KI TUDJA? Magam sem,
mi volt őszinte és mi nem.
Bírám volt számolatlan,
(kéretlen és fogadatlan)
hát dacból vétkeztem tovább,
az emberélet útjának felén
én is eltévedék,
s a magam poklát jártam újra- s újra.
(mély nagyon a bűnök kútja).
Ha kilépek a szent tisztásról,
hol pogány imám mormolom,
s álmodom megtisztulásról,
felteszem az élet lemezét,
múltködből sejlő arcokat látok,
régi kedvesek kísértetét,
látom voltam játéka sokszor férfivágynak,
adtam magam érdemmel,
s érdemtelen
Most szeretnék mindent feledni,
múltat zsebre vágni, futni,
s visszanézni nem,
szótüskéket magamból késsel kivágni,
gyalázókat földbe tiporni.
Vagy mégsem, csak gyónni,
s az árnyas fák helyett talán
korcs kezem ma kapudon kopog ,
várom, reám is szálljon áldás,
lábam templomod előtt topog,
szavam lehakul, nem üvöltök,
tegnapom múlt,
holnapom a szép jövő
s a szóma segít a gondon,
vagy igéd ígér boldog jelent,
mindegy csak TÖRTÉNJEN valami!
Bocsáss meg az ellenem vétkezőknek,
s bocsáss meg nekem!