norbert: Otthonom
Dátum: November 27, kedd, 08:25:16 Téma: 29. szám
- Szomorú vagy-e még, mondd?
- És ha igen, úgy mi van?
Nincs-e még százfajta gond,
mit fájlalnak annyian?
Alkarunk jó szántóföld,
vágja borotvapenge.
S szeretni akar minden,
mert semmi sincs szeretve.
Ez hát a hirdetett kor,
mit csak túlélni lehet
vagy belehalni. Vigyázz,
óvd meg emberségedet!
Csendes vagyok, mint a fák.
Fejem az égben pihen.
Magamnak őrzöm magam,
és nem bízom senkiben.
Erre szorít a Törvény.
S lesz árnyas kertünk vadon.
Ezért élek oly komor
arccal és hallgatagon.
Az ablakban állok, és
a befogható eget
úgy fürkészem, mint a rab.
Az meg engem nézeget.
Összeérünk magamban.
S elmennék, ahogy vagyok...
Szél siratja könnyeim,
s a rebbenő csillagok.
|
|