Fullextra.hu - ovobacsi: Lépted megérkezik ugyan

Lépted megérkezik ugyan,
de nyomod,
mit az út porában hagytál,
elvész a másik száz között,
amint az út is
- helyét nem találva -
önmagába költözött.
Vissza.
Mindig csak visszanézel,
visszahaladsz,
visszaérzel,
s visszavisz az előre is,
míg a pillanatban óra vagy,
múlt, s jövő közt cikázol,
de ha ez kell,
tessék, csak szaladj!
Rohanj,
s reméld, hogy megértheted,
mit így soha,
de mikor majd megpihennél,
vajon lesz hova?
Mert lépted megérkezik ugyan,
de mondd, hová?!
Mikor múlt, s jövő között,
jelent már nem talál.