A kirakatot Blue rendezte és ajánlja figyelmetekbe
Dátum: április 12, szombat, 21:07:17
Téma: 42. szám
Amikor olvasok egy művet, gyerek leszek... Hagyom, hadd futtassa kalimpáló lábam a leírt gondolat.
Úszni vágyásomhoz vizet adjon s kötelet, hogy hegyre másszam. Gondolataimba révedve szabadok az óceánok, pálmák mossák partjukat, majd csattogó madárral belerepülök a nyárfák pöffeszkedő pamacsaiba. S ha fűszálat rágva az eget bámulom, pipacsok ezrei ringatják a kékbóbitás búzavirágot.
És szeretem a Tisza partját! Oly nyugodt és csendes… S ahogy a Nap aranyfénye csillog szőke vizén, szívem lassan kitölti bölcsességgel. A békés hullámokat néha egy-egy sirály töri meg. Körbe a kőgát vastag falánál kacagó szerelmesek ölelik egymást oly szorosan, oly kedvesen, hogy magam is csókot álmodok ajkamra. Olyankor magasztos verset dúdolok, kinyitom könyveitek, és kirakatból bámulom lelketek előadását, ahogy megnyílva kezemre ültetitek tapsom.
Látjátok? Most is itt álmodom veletek. A világot éppen üveg alá tesszük, hogy a rácsodálkozó arcok tekintetébe beleolvashassuk lelkünk versét.
|
|