Fullextra.hu - Venyige: Öregember botorkál a csendben

Öregember botorkál a csendben,
az idő oly' gyorsan elfutott.
Kukákban turkálgat félszeg szemmel,
pedig ő rég sok mindent tudott.

Guberálással tengeti létét,
szemeimből könnycsepp csorog már.
Tőle tanultam meg az ábécét!
Vén tanárom hova jutottál?!

Tanár úr kérem, ez hogy lehet?
Ön végig kísért sok életet.
Hogy foglalhat el ilyen helyet,
ki tanította a becsületet?!

Rég ő volt nékem a példaképem,
tőle tanulhattam oly sokat.
Elhittem, hogy nem csak a pénz számít,
a becsület sokkal fontosabb.

Iskolák padját koptattam bőven,
és elhittem, hogy majd a tudás,
amit nem lehet elvenni tőlem,
s attól függ majd a boldogulás.

Tanár Úr kérem, én nem tudok kérni!
Becsületből nem lehet megélni!
Lopni nem tanított meg csupán.
Meg kell osztoznunk, ezen a kukán!