Embermagas fűben:
lassan hanyatt dűltem.
Most madársóskát eszek,
most madárröptöt lesek.

Szeletnyi kékre folyt az ég,
s a villanó galamb csapat
körökre méri hát ma szét,
a kedvemért magasba csap.

Tudod, rettentő magányos dolog,
amikor Te itt vagy, én pedig csak ott,
holott...
van mobil, s a kezem tudja mi a szám,
egyszer majd fel is hívlak. Majd. Talán...
De most

ember: magas fűben,
lassan hanyatt dűltem.
Két lépésről sem vennél észre,
egy lépésről sem. Nem néznél le.