A nyócvanas évek
Néha visszasírom magam,
abba az elcseszett korba,
mikor hosszú volt a hajam,
s mikor alma volt a borba'.
Kockás ing, farmer és papucs,
a jó csajokon meg dettó,
nem volt lóvé? Még nem volt fuccs,
és nem volt fux, meg ninja-tetkó.
Ha akartam: tökölhettem
az életen, s nagy dolgain,
nem volt mobil a zsebemben,
hogy elszarja a napjaim.
Az Egybesült Álmok Hadsegge
csücsült csak az interneten,
az idő úgy folyt, mint a rege,
s kézzel írtam minden versem.
Egyszer régen kinyomtatta
az összest, nekem egy Kedves,
s amikor végre meghozta:
nem csak a szeme volt nedves.
Ahh, Kedvesem hol vagy te már...
Meg én..., kétezer elején...
A párttitkár templomban rinyál,
és élünk a Tesco tején...
|
|