Kicsit...
...csöndet csiszol nekem a dal,
pedig nem múlt el még a baj,
de szél kerget, taszít tovább,
futom mások kihűlt nyomát.

Lobonc a hegy nyakán, a fény elnyúlt,
a nap bíbort szitált, lassan lehullt,
sötét földút lábam alatt,
feljebb rántom zippzáromat.

Elhajt magányosan ülő szobám,
fejem indul a két cipőm után,
s most lépkedek a fák alatt,
az éj meg csendben rám szakad....