Bár a nap feszít üdén,
állhat árva pillanat,
mert a víg idők tüzén:
bennem úgyis itt marad.

Szél kavarta őszeső
mocska hordja vágyamat,
minden álmom összenő:
bennem úgyis itt ragad.

Változott az ég talán,
és ma máshol ég tavasz,
múlt időm lehunyt falán:
bennem élsz Te..., itt maradsz.