Új év hajnalára...

(Ezt a köszöntőt egy baráti társaságban olvastam fel egy évvel ezelőtt egy pótszilveszteri buli alkalmával. A szövegben szereplő dalszöveget egy énekes adta elő.)

 

fejemben egy regiment
kicsit agyament
mikor hajnali arcomon
a múzsa megcsókolt teraszomon
bűbáj volt e reggel
ahogy a nap a hegyek mögül kelt fel
a szürke völgy sárgába öltözött
távoli tavon napfény rögtönzött
pompás szín-előadást
pazarlót csodást

nem tünemény
e kerge költemény
bennem csillan a remény
hogy szívetek nem túl kemény
burka mögött
tömött
érzelmek várnak
s e buja világnak kitárnak
hogy az új év hajnalára
zsebünk látta kára
hogy nemsokára
éltünknek felmegy az ára
legyen e szösszenet
megújult üzenet
harcolj tettel
ölelj szeretettel

ha hulla óó
de ha hull a hó
hát jó
itt e sok hóhányó
sokkolva
dobolja
a sok lerágott köröm
hogy feltörött az öröm
eszünk
tesszük
kinyújtott tenyéren
újévi kenyéren
landol
e dal oly
vígan tova
mint dús nyoszolya
boldog menyasszonya

mire várunk
hogy várunk
magány-falai
látszanak omlani
fogd meg kezem
hűségem beléd teszem
arcodon báj
szólj ha fáj
tisztuló látásom
erős szorításom
talán
vagány
és túl vad
hogy e had
bitorolja
s létem okolja
saját
magát

néha
mikor Béla méla
lesben
asztalánál ül
velünk szemben
szemére álom terül
látásába homály vegyül
minő tett
hogy kifeszített
filmvásznára
nemsokára
vágy vetül
végzetül
mulatni kár
menjünk már
hiába vagy laza
irány haza
végszóra
itt a záróra

drága Marika
füledben a karika
azt súgja nem lesz galiba
jöjjünk csak e partiba
jó hogy itt vagy
mondja az agy
szív búgja
ő tudja
hogy talán
nem vagy sarlatán
jól mutatsz a Béla oldalán
jót mulatsz a Sanyi dalán

Este mikor hazaérek, kiülök a teraszra.
Gyere jó barátom, gyere át egy vigaszra!
Legyen másoké a bánat, mi örüljünk a mának!
Muzsikaszót küldök az én édesanyámnak!

Gyere jó barátom, tölts egy italt nékem,
segítsd megőrizni az én tisztességem!
Felveszem magamra a harmonikámat,
Együtt daloljuk el az én nótámat:

Unikum, unikum, unikum az élet,
éljünk hát, míg el nem jő a végítélet!
Tudja azt jól a tisztelt publikum,
hogy az élet maga az unikum!

Hajnalban, mikor szétnézek a tájon;
nincs szebb ennél az egész világon!
Ezért vagyok én is, mindig ily boldog,
az én szívem nem gyötrik bús dolgok!

Gyere jó barátom, tölts egy italt nékem,
feledjük el hát, ha volt valaha vétkem.
Felveszem magamra a harmonikámat,
együtt daloljuk el az én nótámat:

Unikum, unikum, unikum az élet,
ki élni mer, az semmitől sem félhet!
Tudja azt jól a tisztelt publikum,
hogy az élet maga az unikum!

ez volt a miszter Liszter nóta
igaz ő még nem tud róla
hogy e csalfa óda
megvan már régóta
nagy művész ő
lomposa fürkésző
gömbölyűbb a hangja
mint földre hullt magja
mikor magát marokra kapja
ő Lauránk nagy szívű apja

várj csodát
ne a vacsorát
ha bendőd megtömöd
még nem lesz teljes örömöd
lásd a szépet
ne az egészet
az apró részletek
adják az ihletet
hogy boldogan élhettek

Icuka
ki tudja
mikor kezedben az ecset
hogy azt Te mennyire élvezed
feszítsd nagyra vásznad
örökítsd meg hogy körötted
a bolondok hogy hadonásznak
hahorászva danolásznak
üzenj hadat a világnak
fess lombot a fának
csak ez legyen a gondod
légy ebben oly boldog
mindennek netovábbja
félre ki a szürke bábja
lobogjon az élet kabátja
szemedben a művész bája
és mindenki Imre bája
úgy vigyen el a bálba
hogy táncra perdülve meg ne állja
hogy csókot nyomjon bájos orcádra

Imre magas homlokán
ránc fut felfelé az okán
hogy orrán
az orkán
szelet dagasztva
nem fújt e bajszot
ajkára ragasztva
azt és a szót

ő nem kőkorszaki
szaki
kinek körszakálla
alatt állva
megbújik körmönfont rőt szakálla

nem úgy a lánya
ki a falu vagánya
nem kell a szomszédba menni
jókedvet padlásra tenni
ha hangját méltón kiereszti
más attól az eszét is veszti
ez az aranyos kiscsibe
a táncos lábú Tücsike
igazi primadonna
súgni jár hozzá a Madonna
bella donna
egy mikron tonna
búgja a mikrofonba
bár felnőttnek látszom
mégis boltos kislányt játszom

volt egy kislány Rózsi
babájával játszott

e szavakkal újabb
művész lép a színre
hogy még vadabb
vöröst kenjen a színre
Icuka palettáján a festék
világítja meg a bestét
ránk köszön jó estét
falunk ácsa a teríték
homlokát kiverte a veríték
ki közeledni látszik
bajszán mosoly játszik
ajkán a dal virágzik
az unikumot hogy megigya
sör kell neki elébb ő a Szinya
Béla azt mondja
kicsit tohonya
mikor jő a munka
csak szidja szidja
az ácsok fel és lemenőjét
ne szeresse ő a nőjét
addig igya a napi lőrét
míg el nem durran a sörét
s farában
s markában
az ösztönzővel
kiköt otthon egy jó nővel
ki az nini
hát ő a Livi
ahogy Béla mondja Lidike
Jennifer Lopez kicsibe

most jő a vers újabb kanyarja
a grófi család sarja
kinek tenyerét marja
egy jó szelet marha tarja
felénk aztán hiába tartja
szeszre száradt ajkunk partja
nagy kópé ő
lehetett vóna akár intéző
így van ez, most mitnéző
ha nem vett volna egy munkagépet
festve magáról így egy más képet
hogy a tónust helyrehozza
szíve mindig visszahúzza
egy más régebbi korba
hol ő földesúr volt nem szolga
s nem lett volna más dolga
mint farkát faragja szoborba
az ő nedve helye
kedves neje
ejha
ez a Beja
ki szintén művészlélek
s bár ajkáról nem száll az ének
azért reszketnek az üvegedények
mikor poharakból lesznek festmények
nem ledér
s kevély
e nő
ő ő

szóljon a muzsika
perdülj táncra Rózsika
légy az est fénypontja
lábad most úgy ropja
mint harcoló két kopja
torkod meg oltsa
az alkohol szomja

rövid volt az év
hogy engem ily hosszan
ragadjon el a hév
szavam lassan fosszan
betűm megkopva
ekképpen
koppan
tova

hol az én vágyam
ágya
testem aszongya
ő az asszonya
ici pici Zsuzsikám
hangod az én muzsikám
te vagy az én nótám
mint kórusban a szoprán
fogdosd testem szaporán
tudja azt jól Zsuzsika
többet ér egy
ártatlan
vágytalan
 puszika
mint ezer szó
mi kimondható
mindenható
s ki vagyok én
e gyarló földtekén
ki e verset megírta
egy földtől rugaszkodott
megátalkodott
idióta
fűzfapoéta

köszöntöm körünkben
az Esztert
ja, ha nincs itt hát
a pótszilvesztert!

legyen az új esztendő
nyugodt lázadó egekbe menő
szerető szenvedéllyel terhelő
szerelmet hergelő
jó bort ízlelő
dúsajkú legelő
hol testünk megfürösztve
egymást felköszöntve
arra ösztönözve
esküszünk
hogy ezután is
ily jó barátok leszünk
férfiak nők fiúk és lányok
és te is
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=10444