Első

Szinte álomba ringatnak a gondolatok. Abroncsként feszítik fejem a szavak.

hangtalanná foszlik a szó számon
némán árad feléd minden álmom

Ez nem jó. Backspace-t nyomom, míg üres nem lesz a kicsi monitor.

sikamlós napokon csúszok tova
minden elmúlt perc
a halál menny-asszonya
legyen minden vers
az elmúlás tenger zátonya

Újraolvasom. Megint törlöm a képernyőt. Máskor megnyugtat körülöttem ez a zsongás. Most inkább otthon lennék. Lehunyom szemem, magam elé képzelem Petőfi Pilvaxát. Nem segít az elmélyülésben. Igaz, egyrészt én nem vagyok Petőfi, másrészt ez nem a Pilvax Kávéház, csak egy benzinkút kávézója. Ránézek az apró „v” betűre a billentyűzeten. Vágyakozva lenyomom.
Újra becsukom szemem, eszembe jut a hajnal varázsa, mikor meztelenül kisétáltam a verandára.

Vágyakozás
Csendekbe kúszó hajnalok
foszlatják szürkévé
a csillagok izzását,
fejem felett csókot
nyom a pirkadat az éjszaka
haja tövére…

- Szia Jack! Ráérsz egy perce? – a nagydarab, kopasz tag már húzza is segge alá a széket -, ugye nem zavarlak?
- Hello! – távolról hallom a hangom. Ideje visszacsúszni a kávézó lármás falai közé. Becsukom a Psion-t, kérdően nézek a másikra.
- Miben segíthetek?
- Meghívhatlak valamire? Egy kávét? Igyál még egyet! – mondja látva félig kiürült csészémet.
- Kösz, de többet nem kérek. Mi újság? – próbálom puhatolni a helyzetet.
Általában akkor jönnek oda hozzám, ha valamit akarnak. Egyébként meg mindenki elvan a maga társaságával. Én is az enyémmel. Jó itt a kávé. Segafredo. Megiszom a maradékot.
- Figyelj Jack! Remélem, te tudsz nekem segíteni. Még foglalkozol autókkal, ugye? – bólogatok, mire folytatja. – Na, egy kis pénz állt a házhoz, az asszony nem is tud róla – hehehe, nyögd már ki, mit akarsz - arra gondoltam, hogy lecserélem az öreg verdát. Tudod, azt a fehér hatéves Opel Vectrát.
- És, milyen kocsit szeretnél? – kérdezem kíváncsian, elvégre a beszélgetés átcsapott bizniszbe. Végtére is olyan, mintha a munkahelyemen lennék.
- Egy hatéves forma A6-ra gondoltam – hoppá, hoppá, ebből lehet, hogy üzlet lesz? -, valami sötét, ha lehet, fekete színűre. Az se lenne baj, ha be lenne sötétítve az ablaka. Ja, és kombi kellene mindenképpen legalább 17”-es papucsokkal.
Mivel is foglalkozik ez a srác? Kidobólegény, ha jól emlékszem. Az egyik haveromnál dolgozik. Ezért kell a maffiózó kocsi? Fóliázott ablak, mi?
- Mennyit szánnál rá?
- Három millát. Tudsz segíteni? Már néztem az újságban egy-két Audit, de egyik sem volt nyerő. Meg az a helyzet, hogy elég sürgős lenne. A sógorom megvenné az Opelt, de neki nagyon gyorsan kell, mert addig nem tud dolgozni. Ha meg én adom oda neki, akkor meg én nem tudok menni.
- Szóval, nem kell beszámítani az Opelt? Lehet, hogy tudok segíteni. Tudok egy pont olyan autót, amilyenre vágysz. Találkozzunk holnap reggel nyolckor itt, oké?
- Rendben Jack, és kösz.
Lekezelünk, aztán Hajasincs távozik. Mi is a neve? Valamilyen Tibi, ha jól emlékszem. Túl sok emberrel találkozom, hogy mindenkihez nevet tudjak rendelni. Magamban fantázianeveket keresztelek.
Már csak az a kérdés; hogyan fogok én reggel kilencre utazóképes állapotba kerülni. A fiúk nem fognak örülni, ha kések. Mindegy, amíg nem biztos, addig nem szólok senkinek. A tengerpart megvár.
Kinyitom a Psion-t. a mini számítógép hangtalanul villantja a betűket. A pillanat varázsa elszállt, a szomszéd asztalhoz népes társaság telepszik. Hahotázva röhögnek egyikük éjszakai élménybeszámolóján. Zsebre vágom a Psion-t.

Megroskadt könyvespolcom összekötözöm, a lapok közül ki-kiesik egy szó, hangtalanul ér földet, együtt van Goethe és Allan Ginsberg, könyvtáram hátamra kapva keresem kicsiny világom hőseit, hogy azonosulhassak.

Felpillantok. Barna szempár keresztez egy pillanatra. Gazdája hullámos haja szűk trikójára bodorítva tűri az idő múlását a bárpultnál. Finom mozdulatokkal gesztikulál barátnőjével. Formás e test, Jack, ne légy rest…
- Kérsz még valamit? – lép mellém Bögyös Dögös Szilvi, leszedve kiürült kávéscsészémet.
- Kösz, nem – pillantok fel a mosolygós keblekre. A tálcára helyezek egy kétszázast. Szilvi visszaadja.
- Tibi fizette a kávédat – mondja huncut mosollyal, majd ellibben.
Gömbölyű hátsóján egy cérnaszál vibrál. Követve lecsippentem, miközben a Barnaszemű újra rám pillant. Majd legközelebb édesem, bemutatlak Lomposkának…
Kérdőjel Szilvi tekintetén; kezem még mindig a hátsóján leheletnyien legel.
- Bocsika! – mutatom fel a megszédült cérnaszálat, mint egy megrémült állat.
Nevet, miközben lerakja a pultra a tálcát.
- Van még egy sisakod, Jack? Most végzek, nem vinnél haza? Már ha van annyi időd, hogy átöltözzek, és netán a belváros felé mész. Egész éjjel rohantam, nincs kedvem buszozni – darálja egy szuszra.
Nem arra megyek, de ez lényegtelen. Túl jó popsija van ahhoz, hogy most busszal menjen haza. Lomposka, légy már laza! Barnaszemű ráér legközelebb, ha lesz legközelebb. Utolsó pillantás, aztán Szilvi zöld szeme melenget.
- Persze, persze. Pont a belváros felé megyek. Hozzál szemüveget!
- Mindjárt jövök – mondja sejtelmesen, eltűnve a pult mögött.
Vajon csak azt akarja, hogy hazavigyem, vagy a fuvarnak az ára, hogy meghívjon egy numerára? Rögvest kiderül. Jackey fiú, nem kéne sietned? Holnap indulsz Horvátországba, készülődés még sehol, ráadásul össze kell hozni ezt az Audi bizniszt. Na mindegy. Hosszú még ez a nap. Megnézem az órát a mobilon. Fél kilenc. Megszólal a kezemben tartott telefon.
Szexpír villog a kijelzőn.
- Hello Jack, minden rendben? Felkészültél lélekben és testben?
- Minden oké Szexpír, reggel indulunk, ahogy megbeszéltük. A többiek?
- Mindenki alig várja a holnapot, hogy vígan köszöntsünk az Útnak jó napot. Bár Pinakkió kissé fáradt, az esti bulitól még ványadt, a Rahan meg ide-oda rohan, Billgecy meg legújabb projektjét tervezi…
- Állj meg Szexpír! Bocs, de erre most nincs időm, este még dumálunk, most rohanásban vagyok én is – látom meg motorom mellett Szilvit.
Miniszoknya maradt. Jól áll neki a melle, meg a sötét napszemüveg is rövid haján, gondolja tán Lomposkám kaján. Kiveszem a bőrtáskából a pótbukót, segítek felvenni. Paripámra pattanok, kényelmesen elhelyezkedek az alacsony ülésen, utasom hozzám simulva megfogja mellemet. Fogdoss csak, én is mindjárt megfogdoslak! Az 1100-es Shadow engedelmesen beröffen, a kéményekből előtörő hangorkán megrezegteti a teret. Töf-töf, gazdi, indulj már! A V2-es lassú hangja mélyen messze száll, mikor kipöfögünk a főútra. Lábam az előretolt lábtartón pihentetem. Kíváncsi tekintetek kísértenek. Egy szűk utcán visszaengedem a gázt. Az el nem égett benzin hangos durrogásokkal jelzi létét. A gyalogosok sokkoltan ugrálnak a járdán. Bárgyú arcokon riadt tekintetek; visszakapott fejeken döbbenet; harckocsi a belvárosban? Tükörben látom; Szilvinek tetszik a móka. Négyemeletes ház előtt állunk meg. Szilvi arca ragyog, mikor miniszoknyája alól bugyija rám mosolyog. Nem egyszerű egy ilyen rövid ruhaszerkezetben méltóságteljesen leszállni e gépmadárról.
- Jack, ez isteni volt! Most már kezdem sejteni, miért szeretsz motorozni.
Na, azért ennyiből még nem sejtheted. A tiszteletkört a motor körül azért lejtheted.
- Komolyan mondom, fantasztikus érzés volt!
Persze, persze. Szelek szárnyán égre szállni… fehér a bugyija.
- Az előbb nem kértél kávét. Most sem gondoltad meg magad?
- E forró feketére való meghívásnak úgy érzem, heves udvariatlanság lenne a részemről, ha ellenállnék a kísértésnek, hogy… szóval menjünk már, ha nem akarod, hogy a szomszédok is az ablakban üssék el a napot – mutatok az üvegnek nyomott orrokra, mire gyorsan eltűnnek. Mi is felszívódunk a lépcsőházban. Szilvi kicsit zavartan keresgéli a kulcsát a harmadik emeleti lakásajtó előtt.
- Két hónapja bérlem ezt a lakást, végül is frankó, csak a kíváncsi szomszédok mennek néha az agyamra – hadarja, majd beljebb tessékel. Tudom, tudom, én is laktam panelban.

A nem kívánt reggelekbe csempészett WC zuhogások megtörik a hajnali köd ablak páráján áttűző napfelkelték bíborvörös csendjét. 

(Megnyugtatásul közlöm, hogy nem lesz folyt.köv. A regény szókimondósága, és egyéb szépirodalmilag kifogásolható stílusa miatt nem az Irodalom Klubba való, e rövid részlet csak poénként került ide a versverseny címe kapcsán, egy-két helyen így is öncenzúráznom kellett.)