Orgia
Egy kéz, egy váll, két kebel és egy popsi,
altest könyörgése, ugye nem kopsz ki?
Négykezes remekmű nagyzenekarban,
láb a láb között, kar öltve kap karban.
(Jobb tán, mint nőnek nyáladzó mopszli,
haha, a hazatérő férj zavarban…)
Vonóként siklik rajta, mint hegedűn,
mennyivel jobb így, mint markos egyedül!
Felajzott húrját finoman pengeti,
dobverőjét hím himbálva lengeti.
(Mikor az egyik áll; másik egyed ül,
dübörgő sikolyát végre engedi…)
Aztán csend, kusza álmok, jön egy új nap,
hol tivornyában kéjes szelek fújnak.
Pezsgőben fürdik tucat élveteg test,
az éj a sok pőrére árnyakat fest.
(Sűrű érzékek engednek az ujjnak,
Bujaság tobzódik szét, senki sem rest…)
Kábán és fennakadt szemekkel keni
magán a nedűt egy nő, már-már zseni,
hisz párok vegyülnek közös ülésbe,
izgató golyók remegnek szülésbe.
(Több mohó férfiszem szabadon feni
gátlástalanságát minden szűk résbe…)
Combok között vetkezi le titkait
a félő szemérem - ajkak csókjait
rázza össze vegyületté parázna
álmában hímes tagokat hahh, rázna.
(Egy színésznő megrészegült bókjait
ontva szilikon mellel magyarázna…)
Gyengéd érintésben rázkódó gyönyör,
űző kedv hosszúra nyúl, mégis tömör,
pár szempár megfakul, más új lángra kap,
izzadó testek, mint piramis rakat.
(Valaki arcán féltékenység, csömör,
nője öle szabad préda, kirakat…)
Öt kéz, két váll, hat kebel, három popsi,
mozdulatok; ide be, oda hopsz, ki!
Végül pálcáját töri a karmester,
függöny zárul az érzékiség teszttel.
(Másnap öröm, vagy közöny, annak rossz, ki
duhajkodni vágy, de szerelmet veszt el…)
2006-09-28
|
|