Ösztönbe bújtat tested ámbra illata,
Míg dúvadként lágyan simítom pihédet,
Kínoz egy kísértő, húsvérű csendélet,
Kocsonyás vágyak élettelen tudata.

 

Gondolatodra vadászom évek óta,
Szomjas kielégíthetetlenségemmel
Szürcsölöm lelked bimbóit türelemmel,
Míg felcsendül az áhított öröm óda.

 

Képzeletünk szárnyán repülünk vissza,
Hol az emberiség ős bölcsője álmod,
Hangtalan szavunk csillagfény varázs issza.

 

Lerombolom anyagból épült világod,
Csak az érzés maradjon nekünk színtiszta,
Hogy szívembe préseljem lélekvirágod.

 

2006-12-04