Bioszerelem szonett

Mondhatnám; volt egykor sok szerelmem,
Rózsacsokorba szőtt emlékszálak,
Kora kamaszon kellett szeretnem,
Mint zabolátlan, vad, merész állat.


Gyönyörűségesen babonáztak...
Míg elkábulva azon merengtem;
Lélek meztelenségükben fáztak?
Életem gitárhúrként pengetem.


Elpattanhatok tán én is egyszer,
Számolatlan perceim tengetem,
Naponta fogadkozom ezerszer.


Lehet feslett, szívvérző; engedem.
Vágycsepp, s bor; a természetes gyógyszer.
Szabadság-, kalandzászlóm lengetem!



2006-04-28





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=10552