Valami valahol bennem elveszett.
Múltam csalárd lapjai ma osztódnak.
A holnap igéi hamisan szólnak.
A tegnap színlelt játéka megveszett.

 

Keverj, csak keverj, ahhoz aztán értesz!
Szemedbe néznék, de homály a hártya.
Sunyi pillantásod a cinkelt kártya,
tudod; a túlélés a csalárdé lesz.

 

Hanyagul dobod elém piszkos lapod,
az osztónak ez csak egy piti parti:
Tégy, húzz, vagy dobd be a lapokat, pajti!
Alig várod már, hogy vehesd kalapod.

 

(Lehetőségként reváns sem adatott.)
Te pókerarccal emeled a tétet,
bünteted, ki szabályod ellen vétett,
bevésed könyvedbe, mint holt adatot.

 

A félelemtől megremeg tenyerem,
lassan fakul hitem halovány árnya,
már nem is érdekel, hogy fals e kártya,
tudom jól; e játszmát meg nem nyerhetem.

 

2008-01-30