Látod a romló érzések bágyadt mosolyát,
a nagy meleg után hallod-e az ősz sóhaját,
ahogy hajtja a visszarévedő mozdulatokat,
a gyermeki akaratosságot, az indulatomat?

Nézel-e még bele az érvek monszun-viharába,
vagy végleg beleuntál a házalásba,
ha csak fél füllel is, de bírod-e már az utcát,
és tudod-e zajával aludni az éjszakát?

Kedvesed keserű szavát még dalolod-e,
s csókját ott  tartod-e még a szádon, 
vagy tükörbe mondod még, hogy megérintenéd
a délibábokat, egy mélyen tűnődő nyári délutánon?   

És teszel-e bármit, hogy gazdagabban éljél,
hogy karukba ne a békétlenek fonjanak,
hogy gyónásod ne bántás, ne megbánás legyen,
de kiáltásodra a sokak szétszaladjanak?

2000.09.30.