Verseim szerelmesek, mind egytől egyig, Hol a kedves szeme csillog bennük, Hol a táj verekszi beléjük magát, S gyakran belecsókol a szervezettség, Hogy a dolgoknak irányuk és sorrendjük van
Csak kóstolgatom, milyen otthonokban lakhatnék, Akár test, akár érzések nélkül, Felkerülne a mélysötét oltalom, S lennék, amúgy, csak emberség nélkül
Fogadom a külső szándékot, Elhiszem a tárgyak szerelmét, Csókolni szeretnék, csak észlelés nélkül, Keresni a szöges ágyak sorát, A magamfajták sorsát
