Gyere mondd velem,

Szeretem, szeretem,

Táncolni izzó késeken,

Inni a harmatot bor helyett,

Üvölteni, hogy EMBEREK,

Lélegzetem fojtani vissza,

Menni, menni mindig csak sehova,

Tűrni, tűrni az ég pereg,

Esőtől fekete fellegek,

Zúgnak fölöttünk a fák,

Csak mondd, mondd tovább,

Hogy szeretem, szeretem,

Őrülten, ész nélkül, részegen,

Ha kést szúrsz belém,

Töviskoszorúm diadém,

Ha szívem szaggatod,

Rongyaim fátyolok,

S ha könnyezem,

Csak a gyönyört élvezem,

S kietlen tájam a mennyország,

Hát mondd, mondd tovább,

Hogy hiába nincs időm,

Vég nélkül köpködöm,

Akit érek, mert csal az álmon,

Aki felel, hogy jobban fájjon,

De a láz smaragd-csillogás,

De a mérged csak áldomás,

S addig mondom, hogy szeretem,

Amíg elhiszed nekem,

Hogy üveggolyóm a világ,

Tintám a kéklő tenger,

Szárnyaim az angyaloké,

S én rejtve vagyok 

2003.május