…jó volna - súgtam - mindig már így lenni,
és így hallgatni mindörökre semmi
beszédedet…
Faludy György: SZERELMES BALLADA D'AUSSIGNY YSSABEAU-NAK

Mint megszaladt film rohan az élet,
S tovatűnt szerelmeinkből csak a boldog órák hiánya, ha marad,
Az utcák halk kísértetléptei kísérnek, őszi avaron és tavaszi lombok alatt,
Fülünkbe belecsendül még a kedves hangja,
Szavai zenéje és éneke selypít keserves dalt,
S ez omladékvilágnak háttérül, sötét ívű szemek néznek,
Mutatva feneketlen tekintetüket

Mint megszaladt film rohan az élet,
Melléd bújva, szerelmed legbelső odvában rejtőzöm,
S tovatűnt időkön merengek órahosszakat,
Hallom kísérteteimet és meghallgatom élőim morzejeleit,
Fülemben ott vannak a nevetések, de ott vannak a sírások is,
Zenék, dallamok, énekek, keserű, boldog, vékony hangjai,
S engedem vérembe folyni a vörös teliholdakat