Jó így, most szétziláltan,
Gyengének lenni, de bátran
Elszabadulni, szökni, szerepeli,
Az utcákat végigszemetelni,
Sodródni füsttel és köddel,
Bárkivel leállni, eltűnni a sarkon,
Várni, hogy közeleg az alkony,
Ahogy remeg a csöndben az este,
Ahogy testemből száz balkonról,
Száz gyermek szeme néz okosan