Plaisir

Milyen másképpen vagyunk,
Te ott, itt én,
Mint földünk egén,
Két sarokba bújt csillag,
Legyél merész,
Zokogjad, mondjad,
Még köszönőviszonyban sincs az élet
La vie- az élet,
Két végpont, két végzetes képzet,
Két pólus, két zsebkendőcsomó,
Csak emlékezés végett,

Két tisztás között leégett erdő,
Összedőlt ház, fölásott temető fölött
Csonka csak a nap, ólomesők alatt,
Pislákoló, kiégett villanykörte-fény,
Fehéren-feketén lágyhúsba írt regény,

Hát ne csodálkozz, csalatkozol, ne mutatkozz,
Tehozzád s tán még önmagamhoz,
Hűséggel ragaszkodom, szorítom, kapaszkodom
Lebomló kötélen, mindenem elígérem,
Istennek, embernek,
Isteneknek, embereknek,
Mindenhatónak, semmirevalónak,
Mindenhatóknak, semmirevalóknak,

Kolduskalapba szívemet dobom,
Lelkemet földarabolom,
Torkomat késsel vágom el,
(Bármilyen megoldás érdekel),

Tornyomban a világ összedől,
Te hátul vagy, én legelöl,
Áll, áll ez a háború,
Hangos, pokolzajú,

Szajháim most az angyalok,
Belzebub is magam vagyok,
Üvöltök minden fájduló testből,
Távol reménytől, távol szerelemtől


Ó vágy, gyermeki vágy,
Összeszáradt tintazsák,
Szomorú,
Triste - szomorú

Jeltelen beszéd,
Csak sírhely legyen elég,
Ahol majd földet dobnak rád,
Ahol jussod egy ima, egy miatyánk,……ki vagy,
Vagy bolondabb gyönyörre vágysz,

Ágytál-öröm,
Asztalsarok-kegy

The end - a vég - la fin   
 
Ez lesz, ez legyen,
S már felégetem
Ezt a kuplerájt,
S közben
Szerelmesebben gondolok rád,
Mint valaha tettem,
Édesem, te egyetlen máglya,
Amin porig égnék,
Bár tudnám, hogy mindhiába

Ez az öröm is kámfor,
Egypercnyi mámor

Most, hogy másképpen vagyunk,
Te ott, itt én,
Mint földünk egén,
Két sarokba bújt csillag

2003.09.12.

 





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=10723