Csak a fények játszanak,
mind halálos adag világosság,

csak a betörhetetlen csend,
mi e magányos utcán most végigszalad,

s veled pajzán vigyorral,
feleselni kezd a levedlő ifjúság:

könnyű léptek mély nyoma rajzolódik,
kemény aszfaltot érzel és
teledobált végtelenséget magad fölött.