XL.  meddig

ti, ha mindent láttok,
mi vár reám és rátok,
egy övöltő éjszaka,
mikor föllobban a világ,
meddig hazudtok hát,
meddig bújtok át,
a vérző karok koszorúin,
nem remegvén a vágytól,
nem csókolva csókokat,
csak beteg gyönyört lihegve,
amitől fekélyes a gondolat

Utóvers

Nagy szemekkel mered az ember,
Nagy botokkal ver az Isten,
Nagy szerelmünk, nagy szajhaság,
Mindenünk van, semmink sincsen

Nagy tenyerünkön tüzet tartunk,
Nagyon csúnya vágy az élet??
Nagyon sírunk, nagyon kiáltunk,
Egy zsúfolt vagon hozza az éjjelt………..
--------------------------------
És verseket költünk,
Hogy el ne ferdüljünk,
És elferdülünk,
Hát verseket költünk