hiába

Mint akire ráborult az ég,
s a mindenség: értelmetlen szó - azután,
mint ki alatt megnyílt a föld,
s akkora isten szárnyalt fölé,
hogy sosem képzelt akkorát…talán.

Mint aki mindent, de mindent elvesztett,
s a semmit őrzi őrülten tovább,
mint, aki megnémult, mikor meggyónhatna,
mintha egy vers szótagokra hullna,
pont az, mit annyiszor megcsodált…  

Mint akit ülve hagytak egy padon,
s az emberiségből csak ő van hátra már,
mint kire sor kerülne végre,
de záróra jötte van,
hiába várt, s ezután is hiába vár. 

Kicsit ilyen, nagyon ilyen,
nem rejtem el, szégyelleni sincs miért,
alvadt vért hánytam gyerekkoromban,
s a puhán ölelő karokban is,
fekete angyalhad kísért.