XXX. mondatok
Mosoly mögötti könnycsepp hordalék.
Zátonyra futott hajó törött deszkájába kapaszkodom.
Szemgödreid mélyen tátongó két szakadék.
Friss síromra hajított tört szárú virág.
Rossz ágyban eltöltött éjszaka utáni nap.
Összefirkált, kedves könyvem legszebb versei.
A kötelesség nyakszorító fölső gombjai.
Unva írt soroktól sajgó ujjaim dagadnak.
XXXI. Fejfájás
Törött üvegbe tett virág,
hazugságom csilingelő hangja,
kettétéptem a Napot ma reggel,
s már büntet is az Isten haragja
föloldja kék színét az ég,
s halvány fakó felhőkben vár a langy eső,
fejemben megőrült bolondok futnak koponyámnak,
halántékomat bezúzza egy kő