Ne mondd, hogy szeretsz,
Hisz nem vagy itt mellettem.
Távolodó lépteid hallgatom,
Árnyékod eltűnik, ködbe vész e hajnalon.

Nem kértem én túl sokat,
Magamnak csak pillanatokat.
Kedves mosolyt, ölelést,
Egy szerelmes érintést.

Türelemmel vártam rád,
Egész életem forgattam át,
Csak, hogy neked jó legyen,
Találj megnyugvást mellettem.

S, hogy mi történt? Nem tudom.
Éreztem, így már nem akarom.
Nem tudok élni nélküled,
De lopva, titokban sem létezhetek.

Ne mondd, hogy szeretsz,
Többé nem engedhetek.
Szeretlek, s igazán az fáj gyötörve,
Már csak lelkem társa maradtál örökre.