Gyertyaláng lobog,
táncol a sötétben,
hópelyhek csillogva
repkednek a szélben.
Zúzmara rajzolja
csipkefátyol szárnyát,
ablaküveg derekára
illeszti virágát.
Szobácska legmélyén
kemence duruzsol,
apró kis kölyökmacska
alszik, s dorombol.
A konyhában bizony
nagy a sürgés-forgás,
emitt beigli tekeredik,
amott hurka-kolbász.
Készül már a pörkölt,
finom galuskával,
halászlé is rotyog,
potyka a busával.
Az asztal megterítve,
ünneplő ruhában,
aranytányér, ezüstkupa
fénylik, de csodásan.
Finom szőlő vére folyt,
most kancsóban várnak,
kamrában a sütemények
halomban állnak.
Pici, piros dobozocskák,
aranyló kis masnival,
ajándékot rejtegetnek
cukorkával, csokival.
Megbújnak az ágak alatt,
lapulnak nesztelen,
csillagszóró szikrájában
fürdenek csendesen.
Karácsonynak éjjelén
boldogság száll felétek,
beborítja erdőt, mezőt,
bokrokat s a rétet.
Libeg-lebeg a hóesésben,
szárnyra kap egy dallam,
meghallod ha nagyon figyelsz,
s add tovább egy dalban.