Néha, egy- egy éjszakámon,
Hívatlan vendég nálam az Álom.
Meglep, rám tör, meggyötör,
Borzalmával lassan öl.

Menekülnék, de nem tudok,
Gőzölgő mocsárba ragadok.
S ha nehezen is, felébredek,
Álmom vár rám! Rettegek!