Inkább vagyok rossz, mint jó, Kis pici ördögfióka, Nem bír velem sem akarat, Sem érv, mi értem szólna. Nevem ármány, megtévesztés, Így örülnek az emberek, Fekete szárnyaimmal, Nem viszem, hozom a felleget. Éberséged nem menthet meg, Hiába buzgó a hited, Lelked mélyére bújtam én, Saját gondom a te tiszted. Így élek én boldogságban, Búval - bajjal te küzdesz, Rontásomban rokkant vállad, Mit képzelsz, ki menti meg?
