Nem kell hamis hang, celofánba burkolt hazugság,
Nem kell rózsaszín máz, dobozba zárt ál- világ.
Nem kell, hogy szíved még véresen rakd kezembe,
Nem kell, hogy kitárt lelked tűsarkam gyötörje.

De néha szükségem van két erős karodra,
Ha akarnám, hadd tegyem terhemet vállaidra,
Szemed, s ne hangod legyen szereteted záloga,
Egy nap helyett hosszú évek, mi létünket befonja.