A múlt kísértetei
Látom a fájdalmat szemedben,
A múlt kísértetei azok, mik táncot lejtenek,
Érzem a kegyetlen kétséget tekintetedben,
Mit a vésett barázdák sem rejtenek.
Küzdenék érted, hisz
Szerelmed maga a csoda,
Szeretném, ha felednéd a múltat,
Mi egyenes út volt a pokolba!
De erőm csak addig tart, míg
Érzem, a jövőt látod magad előtt,
Szeretném, ha nem vágynál oda,
Hol a fájdalom majdnem végleg megölt.
Kezemmel simítom arcodat,
Könyörgök, ne nézz, mindig csak előre,
Könnyes szemmel, esdeklek előtted,
Gondolj egy szebb, boldogabb jövőre!
|
|