(Frak)tálból evett, és (moni)tort ült
barátaival, ha néha bánat érte,
teste formáját felvette lassan
bőrborítású görgős széke.

Mikor ott jártam nála, fáztam,
asszonya eltűnt, nincs Eszter,
nincs már élet a régi házban
vigasza egy van, a winchester,

már (elfe)LED(te), hogy az égen
az apró fények csillagok,
mert milyen jól mutat 3D-ben..
és karnyújtásnyira ott ragyog...

nem emlékszik hogy milyen kéj bort
jó társaságban inni, reggel,
de visszahozhatja, ott a keyboard,
és képbe hozni ott a scanner...

a gyors nyomtató, a (s)printer,
(milyen jól fut a window’s alatt!)
fehér kezével búsan intel.
Processzor úr.... Ön még marad?