Üvöltés

Hátravágott fejjel szűkölöm a holdat
fogamról elsikoltott kéj csorog
vörös az éj vörös lesz a holnap
ha új nap szúr az éjbe. Jó vadászatot!

Tiszta, józan múltam örvénylő köd fedi
kifúj - beszív… akár az állatok
nem vágyom vad ösztönöm érteni,
a győzelem feszít még. Jó vadászatot!

Hosszú volt a hajsza, térben és időkön
végig hajtott nyomok és illatok
hívtak, tudtam nem szabad kidőlnöm
fájó éhségem szétmar. Jó vadászatot!

A holdban láttalak, szomjam oltottam
a víztükör színe ajkad csókja volt,
láttalak, ha tövises bozótban
utamat törtem égve. Jó vadászatot!

Megremeg a hang szoruló torkomon,
sebeim fájnak, sorsomra lázadok
kerékbe tör fájdalmas dallamom
de győz a kéj, s hogy élek. Jó vadászatot!

Üvöltésem elhal az éj szövetében
végsőt remegsz és hallom sóhajod...
holnap újra Téged űz a vérem
az örök vad vagy,
s az örök vadász vagyok.





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=11197