(tavaszesti haikuk)

szél levelet hajt
szirmokat izzik a fény
távol a hó bort

madárdal szövi
színére visszájára
tarka alkonyom

vízcseppbe zárt fény
esteli csillagtükröm,
rejtekén hűlt nap

hold mosolyából
álomezüst csorog le,
hűs éjem takar