Élet,
vagy halál,
azt mondod egyre
megy, de valamiért
megszülettél,
s míg élsz,
mindenért
meg kell küzdened;
kezdetben csak sírni
tudsz és botladozva
jársz, majd rájössz,
hogy az élet, egy
sírig tartó
tanítás;
rajtad áll, hogy merre
indulsz, s tőled függ
mikor, hová érkezel;
amíg itt
vagy, mindent újra
kezdhetsz, ám az út
végtelenig soha nem
visz el; sorsod mindent
megad: figyeld meg mindazt,
amit látsz; gyötrő kínból termett
gyönyört szül az igaz
hittel kötött nász; s az igét
valahol, valakik ekképpen
hirdetik: „a mában csak a
most létezik”- holnap már
temetők sírják fel az égre
a könnyes búcsúperceket,
s múló emlékednek őrzik
gyantás lenyomatukat a
rézszínű kandeláberek


2006. szeptember 20.