Elképzelem,
hogy egy kandalló szelíd melegénél
dermedt szívünk egymásra talál,
s a felpattanó szikrák fény-köntösén
az idő, a végtelenbe száll

Elképzelem,
hogy átölelsz, s én önfeledten
vágyat keltő karjaidba simulok,
feledve gyötrő magányt, könnyet,
átsiratott, reménytelen holnapot

Elképzelem,
hogy ráhajlok e létgyönyörre…
Nézem, ahogy fény táncol a falakon,
s az összehúzott függönyökre
huncutul kacsint a hófehér plafon

 

2006.