Váratlan érkezett az éj mélysötét óriása nesztelen csendben surrant elém esti fényekkel glóriát játszva - gyémántként ragyogott az égbolton a Hold s a csillagok ékes palástja szelíd békével pihent meg könnytelen vétkeimen még dermedt lelkem sem fázott ridegségbe álcázott - már annyiszor megalázott - bús szívemen
