.

Zsigai Klára

Imám könnyei



Szomorúan állok
magamban csendesen,
imára emelem
ismét
két
kezem.
Ujjaim reszketőn
testvérként ölelve
egymáshoz bújnak,
átkarolva
erőt adnak.


Imám mondanám,
elkezdeni
mégsem tudom,
szemem fátyol borítja,
küzdök könnyeimmel,
torkom elszorul,
víz kiver,
-szótlan fájdalom
testemen végigremeg
vérző sebe
utolsó szó jogán
életér kiált,
mellkasom szaporán
levegőért zihál.


Édes Istenem!
hallgass meg,
kérlek,
nincs bűnöm,
nem csaltam,
nem loptam,
csak,dolgozni,
élni szeretnék!
ne hagyj magamra
most segítsél nekem!


Máig nem értem
miért oly kegyetlen
a sors,
szülővárosom
majd fél évszázad
hivatali mulasztás miatt
most
miért akar
vétlenül
büntetni
lakásomat venni,
hajléktalanná tenni?


Nincs tartozásom,
csak becsületem,
nem vagyok
önkényes foglaló,
13 évi pereskedés,
és még mindig nincs vége
nem is éltem,
nem nyaraltam még
ebben az életemben
mikor jő el
tévedésük belátása,
lakásügyem
emberséges
rendezése?


Mutass utat,
nyújtsd kezed,
borítsunk fátylat,
mondd,
mit kell tennem,
hogy más bűne miatt
hajléktalan
ne legyek,
-igazság fénye,
eltorzult lelkek harcának,
mikor lesz vége?


Könnyem
nyakamba csordul
igaz szó utáni vágyat
keresve,
ima helyett
már csak
üvölteni szeretném,
-mikor lesz ennek vége!
Hallják meg,
kiknek kell,
fagyos sikoly
lelkükig hatoljon
fülükbe, zengjen,
koporsómra
utolsó földhantot
senki ne vethessen!
Álmukból ébredjenek
életemet
vétlen áldozatként
már régen
földbe taposva
elvették!


Győr, 2008. augusztus 22.



Megjegyzésem a versemhez:

1962.-ben kiutaltak édesapám, mint lakásigénylő nevére és 5 tagú családunk részére városunkban egy 52 nm. kétszobás lakást. Magatehetetlen béna szüleim voltak, velük éltem, gyermeki kötelességgel elláttam, ápoltam halálukig szüleimet. Haláluk után egy évvel felszólítottak városunk vezetői, hogy adjam át a lakást, mert új bérlőt akarnak kijelölni, lakhatásomat oldjam meg önerőből.

Több, mint 10 évi pereskedés után szüleim hagyatékából előkerültek azon eredeti iratok, melyek jogos igényemet támasztják alá. INSZOL, és az önkormányzat által fénymásolt iratok, melyet a bíróság asztalára tettek, nem egyezett meg az én nem manipulált irataimmal, vagyis kiderült, hogy a főbérleti lakáskutalónkon két lakás is szerepel. Egy főbérleti lakás, ami jelenleg is él, és egy szolgálati lakás, melyről határozat nem született!!!
Tehát a jelenleg és ézben lévő lakáskiutaló határozat a mi főbérleti lakásunk kiutalója! Ezt senki nem akarja tudni, meglátni!

Szüleim halála után ezt a hanyag hivati iratkezelést, nem javították ki akkor, hanem kihasználva ezt, hibájukat hibára halmozva akarják saját hasznukra fordítani.

Kezedettől lakbért fizettünk, azt el is fogadták, vissza soha nem utalták, és nemtudják felmutatni a szolgálati lakásról szóló kiutaló határozatot!!!!

Engem olyannal akarnak büntetni, ami nem is létezik, hisz jelenleg is főbérleti a lakásunk, csak megmanipulált iratokkal igyekeztek a bíróság előtt(eredeti iratok bemutatása nélkül) a szolgálati lakás látszatát kelteni.Bíróság pedig semmit nem vizsgált, csak minden fórumon az előző itéletet jóváhagyták, és a legfelsőbb bíróságig igy jutott el ez az ügy téves vágányon!


Jelenleg folyik egy perújrafelvétel, mert előkerültek eredeti iratok, és a kilakoltatás ellenem kényszererőkkel, karhatalommal, minden elhelyezés nélkül az utcára akarnak kitenni! Mintha valami önkényes lakásfoglaló, csaló lennék. Meggyőződésem, hogy még azokkal sem bánnak így!