Szívemben ősz

Hangom elakad, zavaromba tán pirulok,
mondanám:- nem, nekünk nem szabad!
Van úgy, hogy kor egyik félnél elszaladt,
messze távolból dal fakad, suttog a szó,
nem üzenek neked, érezd hívó szavam!

Szeretlek, mégsem mondok ma semmit,
kitartó álmom kivárom, kergetőzök veled,
egymásba feledett szerelmes álmok éje,
szemedbe ne nézzek, nem tudom kivárni,
szabad szeretni, két kezedet elfogadni?

Dacos gyermeki akarat, vágyak remegnek,
kezünkben végtelenség titka még adatott,
-várj rám, szívem már választott helyettem!
Tenger, s óceánok eggyé összemelegedve
rozsdás fényt vet ősz, földre hulló fák levele.

Győr, 2008. október 28.