A fájdalom

váratlanul tört rám azon a hajnalon –

A csíntalan hold éppen akkor bújt el

egy felhő mögött,

azt hitte, megszökött

előlem,

de én tudtam, hol van,

s még utánaszóltam;

Tudom, hogy te voltál,

de eddig miért nem szóltál?

Miért hagytad, hogy az a lány

egyedül sírjon

egy magányos éjszakán?

Hiszen érte az én könnyem is

patakokban folyna!

De ez már

szerelmes szíveink dolga…

2007.05.08