III - fejezet

Betti és Tamás

 - Kedves Betti!

Elnézésedet kérem, hogy így ismeretlenül megszólítalak, de számomra nem vagy már teljesen ismeretlen, mert már sok hozzászólásodat olvastam a fórumon, és nagyon kedvesnek, barátságosnak találtam mindegyiket. Úgy érzem, ez Te magad vagy, és ha így van, akkor biztosan nekem is így fogsz válaszolni. A segítségedet szeretném kérni abban, hogy jobban eligazodjam a fórumon, és egy kicsivel többet tudjak meg erről a közösségről. Már az első naptól kezdve nagyon szimpatikusak vagytok nekem, de eddig nem volt bátorságom ahhoz, hogy írjak. Most is csak neked mertem címezni a levelet, mert úgy éreztem, hogy te biztosan segítesz. Nekem még soha nem volt igazi barátom, akiben minden tekintetben megbízhattam volna, de úgy gondolom, ti sokat tudnátok ebben segíteni nekem, mert még ilyen fórumot sem találtam eddig. Nincs nagy gyakorlatom a levelezésben, a legtöbb levelem, amit eddig írtam, nem igazán érte el a célját, nem érte meg a fáradságot sem. De ez most más - bennetek ismeretlenül is megbízom, és érzem, hogy nem fogok csalódni.
 - Én tizenkilenc éves vagyok, számítástechnikai szakon érettségiztem, így ismerkedtem meg az Internettel. Édesapámmal ketten élünk egy szép kis házban Budapesten. Egy számítástechnikai cégnél dolgozom, és itthon is elég sokat kell a gép előtt ülnöm a munkám miatt.
Rólad mit lehet megtudni így ismeretlenül?
Várom válaszodat - üdvözlettel - Tamás.
                                            
                                                  ***
 - Betti már nagyon sok levelet kapott, némelyikre válaszolt is, de érezte, hogy ez most teljesen más helyzet, semmiképpen sem egy átlagos levelet olvas. Megérzéseiben eddig még soha nem csalódott, és biztos volt benne, hogy most is helyesen gondolkodik.
Érezte, hogy ha most belép ezen az ajtón, az becsapódik mögötte, és soha többet nem nyithatja ki. De ki akarta volna kinyitni? Õ nem, az biztos! Õ itt akart lenni ismeretlen jövője sötét szobájában, ahol érzései szerint nem sokáig lesz egyedül. A levél lenne az oka ennek a különös érzésnek? Nem akart, nem mert hinni saját magának sem. Ezek a teljesen átlagos szavak miért izzottak vörösen, izgatóan gondolataiban - maga sem tudta volna megmagyarázni.
Elhatározta, hogy másnap válaszol a levélre.

                                             ***