és legvégül mindig eltűnnek a könnyek.
ahogy a vizek egy zúgó vihar után
titok-csatornákon megtérnek a földhöz,
hogy aztán várjanak, míg majd újból, sután
kezdhetik táncukat. egy jobbra. egy balra.
közben már ragyogó csillagok fényében
szelíden, de orvul készülünk gyilkolni:
végezni a múlttal. nyugodjon békében!
