tollfosztás - a meghurcoltakhoz
esömosta tollak itt. ott. és szanaszét.
fehér érként oson. sürün. mossa a lét
le a lefolyóba a valami-szerü
nedv, mely tényleg semmi. csak édes-keserü
semmi. olykor mégis, megtámad a szürke
antianyag tollú madár, mert szük tükre
megint megmutatta akit gyülöl: magát.
elfolyt a fehér is. nem érezni szagát
csak a szürkeségnek. porcicák játszanak
zárt edények mögött. árnyéknak látszanak
színes tegnapjaink. körvonalak vagyunk.
kitöltendö ürlap. vigyázni, mit hagyunk
és kinek beírni! azt is, milyen színnel.
semmi a hallgatás, még ha tiszta hittel
tartod is a pofád. alig van, ki érti.
karod csended elé. nem fogja elérni.
öre pöre csöre csendedbe nem rikolt
nem-érzö sötétet. lámpát már nem ö olt.
végül utószor, ha érzed, itt a határ.
kérdezd szemtöl szembe: nos, hogy vagy te madár?
|
|