Várom a Nyarat, az ezüstöt.

A Te Nyarad, ahogy azt írtad,

Ahogy egy új reggel felvirrad,

És jártában-keltében hüvös-melegen,

Akár az erdök a párás hegyeken,

Kilép majd végül a bizonytalan ködböl,

S játékos kedvében ajtómon dörömböl.

Na, így várom a Nyarat, az ezüstöt,

Lassan beszívom, majd kifújom a füstöt.