Végül mindig eltünnek a könnyek,
Ahogy a vizek egy zúgó Vihar után
Titok-csatornákon megtérnek a Földhöz,
Hogy ott várjanak, míg majd újból, sután
Megkezdik táncukat. Egy jobbra, egy balra.
Közben már ragyogó csillagok fényében
Orvul, de szelíden készülünk gyilkolni.
Végezni a Múlttal. Nyugodjon Békében!