Azután törékeny, világító Éned,

No, meg a formád, a vékony, majd gömbölyü,

A lámpaizzó Benned, a tüzes tekintetü,

A meztelen vezeték, a ragasztószalaggal,

Ujjam a kapcsolón, gombja még marasztal.

Ha alszom is néha, s a sötét majd rámzuhan,

Velem a sok titkos, fénylö, szép párhuzam.